CÍMLAPTARTALOMIMPRESSZUM

   

5. Az építés és a jelen


A súlyos gazdasági válság következtében jelentősen csökkent a gyülekezet vagyonának értéke, csak néhány lelkes és áldozatkész szervező (Beleznayné, Telekiné, Liedemann) felajánlásai segítették át a gyülekezetet a nehéz helyzeten.

Pollack szerződést kötött a vezetőséggel (37) és új templomtervet készített (38, 39, 40), Ez az addigi barokkos forma helyett klasszicista, olasz építészeti szellemet képviselt. Eközben tovább gyűltek a lelkes felajánlások. Épületfa-, deszka- és vaskereskedők jelentkeztek, falusi gyülekezetek adakoztak, még az esztergomi bíboros érsek is küldött 500 rajnai forintot és tízezer darab téglát. Ezekben az években a legnagyobb mecénás Teleki grófné volt (41) aki sziráki kastélyából (42) felajánlott két négyes és egy kettes fogatot, 4 000 rajnai forintot és 364 000 darab téglát.

(37) Az építési szerződés aláírásai

(38) Pollack első templomterve

(39) A templom oldalnézeti terve

 

(40) Pollack második templomterve

Az ünnepélyes alapkőletételre 1799.október 31-ikén került sor. 1805-re tető alá kerültek a falak. Az újabb anyagi nehézségek és a napóleoni háborúk miatt azonban egyre késett az építkezés befejezése. 1809-ben a félig kész templomot a katonai kincstár lefoglalta ruhakészítő műhelynek és raktárnak, amely csak két év után volt hajlandó onnan kivonulni.

1811 pünkösdjén virradt fel a gazdag liturgiájú (43) templomszentelés napja. A német nyelvű igehirdetés megtartására Wächter bécsi szuperintendenst kérték fel (44), magyarul Simonides, szlovákul Kolozsváry nevű lelkészek szolgáltak, a felszentelő püspök pedig Lyci Kristóf volt.

Kerek negyed század erőfeszítéseit, örömeit és gondjait áldotta meg az egyház Ura ezen a felemelő ünnepen. Az első áldozatkész tervezők közül sem Pongrácz Boldizsár, sem Beleznayné Podmaniczky Annamária nem érte meg ezt az örömnapot. De a templomszentelő gyülekezet tudta, hogy „munkájuk nem volt hiábavaló az Úrban”!

Ha a templom külsejét nézzük, feltűnhet, hogy (szemben a mai állapottal) az épületnek tornya is volt (45), s abban a torony lebontásáig, 6 tizeden át harangok hívogatták templomba a híveket.

Ha belépünk a templomba, díszes kiállítású oltárra (46) irányul a tekintetünk, amelynek oltárképe (47) Raffaello di Santi Transfigurációjának a bajor Franz Lochbihler által készített művészi másolata . Az oltárt Dunaiszky kivitelezte, a márvány keresztelő medence Teleki grófné, a szószék (48) pedig Prónay báró adománya volt.

Pollack halála után a főhomlokzat renoválásával és átépítésével a vezetőség 1855-ben Pest másik nagy tervező építészét, Hild Józsefet bízta meg. A fedélszék és a falazat gerendáira épült tornyot sokak fájdalmára 1875-ben le kellett bontani, a harangok vidéki gyülekezetekbe kerültek.

Amikor 1792 októberében őseink birtokba vették a számukra kijelölt területet, az a pesti városfal külső, északi oldalán fekvő elhanyagolt, piszkos vásári terület, káposztás piac volt. Ma Budapest belvárosának a középpontja.

A kétszáz év előtti első köveken felépült első Pest-Budai evangélikus templom egész története hálaadás az egyház Urának gondviseléséért és köszönet az ősök áldozatkész munkájáért.

(41) Teleki Józsefné Róth Johanna


(42) A sziráki kastély

(43) Az ünnepi kantáta kézirata

(44) Wächter János

(45) A templom legrégibb ismert ábrázolása, 1837

(46) Oltárkép

(47) A templom oltára

(48) A templombelső

(99) A 2008-as állapot

 

OLDAL TETEJÉRE