A Kárpát-medencében több mint 1100 éve élnek a magyarok. A kereszténység felvételével és Szent István királyunk megkoronázásával - 1000 karácsonyán - Magyarország az európai államok közösségének része lett. Az államalapítás utáni ezer évben elődeink a tudomány, a művelődés, a technikai kultúra különböző területein maradandó értékeket alkottak, hozzájárulva Európa és a nagyvilág fejlődéséhez.
A Kárpát-medence a „népek országútja” mentén fekszik, történelmi forgószelek söpörtek végig e tájon. Magyarország a talpon maradásáért sokszor nagy árat fizetett, de elkerülte a kis népek csapdáját, a belviszályokat és az önfeladást
A Kárpát-medencének
és benne
Pest-Budának
az evangélikus lakossága a történelem folyamán számos megpróbáltatáson ment keresztül. Sajátos egybeesése volt a 16. század sorsfordító eseményeinek, hogy csaknem egyidejűleg jelentkezett e területen a lutheri reformáció mozgalma és az utóbb 150 évre terjed
oszmán birodalom
térhódítása.
A budai várban és az ország több helyén e korszak kezdetén még felhangzott a bátorító, vigasztaló reformátori ige, de a
török hódoltság
további évtizedeiben csak búvópatakként, állandó üldözések és próbatételek közepette tudott a hangja érvényesülni. A szép gótikus középkori budai templomok zömét fokozatosan dzsámikká és minaretekké alakították át (1).
Egyedül a Várnegyed Mária-Magdaléna templomát (2) használhatták a keresztények, éspedig közösen
katolikusok és protestánsok:
a kóruson az előbbiek misézhettek, a templomhajóban pedig evangélikus istentiszteletet tarthattak. |

(1)
Pest látképe, 1684
(2) Az egykori Mária Magdolna, később
Helyőrségi templom a 19. században |